Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, benne Nagy Zoárd; Kányádi Sándor 3 meséje: A táltos madár, Világgá ment a nyár, Meddig ér a rigófütty?; Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete:
1. Téma
Ismétletjünk!
Hol laknak a könyvek? Így néz ki a Könyvek Birodalma harmadikos szemmel:
I. Áttekintő térkép:
II. A Könyvek Birodalmának két országa: Szívország és Észország:
III. Szívország, és két városa: Meseváros és Versváros:
IV. Észország két városa: Bagolyváros és Zsiráfváros:
És most pillantsunk be a városokba, nézzünk be az utcákba, házakba......
V. Meseváros utcái, házai:
A utca - A u. 57. Andersen-ház
B utca 20. Bálint Ágnes , B utca 48. Benedek Elek:
C
C utca: C utca 24 Carlo Collodi, C 84 Csukás István, C 95 Czigány Zoltán háza:
F utca: F utca 30 Fazekas Anna, F utca 37 Fekete István:
K utca 14 Kányádi Sándor:
M utca 86 Móra Ferenc:
A többi utca még rajzolásra vár!!!!!!!
VI. Lássuk Bagolyváros kerületeit!
551. kerület: az időjárásról szóló könyvek:
560. kerületben laknak az őslénytannal foglalkozó könyvek:
595 Rovarok
598 Madarak és hüllők:
629 Járművek
636 Állattenyésztés
Induljunk el Észországba, és ismerjük meg a legfontosabb szótárakat, lexikonokat!
Lexikon=adattár. Címszavak alatt szócikkekben magyarázza a fogalmakat, ezek betűrendben követik egymást.
Szótár=A nyelv szókincsét betűrendbe sorolt jegyzék
Betűrend=ábécé könyvtári ábécé: a= á, cs= c+s egyetlen kétjegyű: sz
Címszó=lexikonok, szótárak kiemelt szavai
Szócikk= a címszó magyarázata
Élőfej= a lexikon vagy szótár adott lapján szereplő első és utolsó címszó, mely könyv szövegétől elválasztva a lap felső részén található. Kereséskor elég az élőfejet nézni, mert azok megmutatják, hogy közöttük van-e a keresett szó
Játék a kézikönyvek fogalmairól: itt!
Magyar értelmező kéziszótár Jelzete: Kézikönyvtár 809 M 14
1. kötet A-L új kiadás: A-K 2. kötet M-Zs új kiadás: L –Z
A magyar szavak jelentését találjuk meg benne.A címszó után a szótár megjelöli az adott szó szófaját pl.: fn.= főnév, mn.= melléknév stb., majd használati körét pl.: Isk. = a szó az iskolában, neveléstanban használatos, Áll. = a szó az állattanban fordul elő, Népr. = a szót a néprajzban használják.
Azonos előtagú szavak esetén a szótár „bokrosítja a címszavakat”, azaz ezt a szót(szóelemet) a bokor további címszavaiban már nem írják le újra, helyette: ~ jel áll. Pl.: ha iskola|szék a bokor első szava, a bokor további részében ezt látható: ~táska. Ennek jelentése : iskolatáska, vagy ~tej melynek jelentése: iskolatej. A bokor élén álló címszóban az előtagot (vagy alapszót), amely a bokor többi címszavában ismétlődik elválasztó jel választja el: | .)
Játékok a Magyar értelmező kéziszótárral: 1. 2.
A magyar helyesírás szabályai Jelzete: 809 M 14
A magyar szavak helyesírását mutatja meg. 3 részre tagolódik:
- 1. rész: Szabályzat. A magyar helyesírás 300 szabályát találjuk meg benne, növekvő számsorrendben. Pl.: 24. szabály: A melléknevek végén mindig hosszú ú, ű . Pl.:domború, könnyű
- 2. rész Szótár. A magyar szavakat találjuk meg itt helyes írásmódban, betűrendben.Az oldalak tetején élőfejeket találunk. Ezt a részt szótárszerűen használjuk.
- 3. rész: Tárgymutató. A nyelvtani fogalmakat találjuk meg itt betűrendben. Az itt található számok azt mutatják meg, hogy az első rész (szabályzat) hányadik pontjában található a hozzá tartozó szabály.Pl. csillagnevek 185.= a csillagnevekről a szabályzati rész 185. pontjában olvashatunk.Az összefüggő nyelvtani jelenségek azonos címszó alá vannak sorolva.Ilyenkor a | jel a szétválasztást jelöli, ~ jel pedig a címszó helyett áll.Pl.: u | ~ a szó végén 23. ~ időtartama 20., 21., 23., 24 = u, u a szó végén, az u időtartamáról a szabályzat 23., 20., 21., 23., 24. pontjában olvashatunk
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Jelzete: Kézikönyvtár 809 N 19
A magyar nyelvben előforduló szálásokat és közmondásokat tartalmazza vezérszavak köré csoportosítva, és megmagyarázza jelentésüket is. A szólás – nyelvi kifejezőeszköz. szó értékű, nem tudjuk meg a beszélő véleményét (pl.: zöld ágra vergődik= boldogul ). A közmondás- mondatértékű: a beszélő állásfoglalása is kifejezésre jut, életbölcsesség. (Pl.:A hazug embert hamarabb utolérni, mint a sánta kutyát)Vezérszónak általában a szólás-közmondás első állandó főnevét tekintjük. A vezérszavak betűrendben állnak a kifejezések mellett. A könyvben a szólások mindig dőlt betűvel, a közmondások álló betűvel vannak szedve.Pl.: Nagy fába vágta a fejszéjét kifejezést - a fa vezérszónál találjuk meg: f10= a vezérszó f betűvel kezdődik, ezek között a 10. szólás. Egy-egy főnévi vezérszón belül a vezérszóhoz járuló ragok betűrendjében következnek a kifejezések. Pl.: fa vezérszó esetében- először azok a szólások állnak, melyekben a fa szó a ragtalan formában fordul elő - ezt követik: fa+ -ba, -ban, -ból, -n, -ra, -ról,-t, -tól,- végül: fá-val.
A kötet végén mutató található, melynek segítségével fogalmakhoz kereshetünk azt kifejező szólásokat (az adott betűnél a megadott számú szóláshoz utal) . Egyszavas szinonimával rendelkező szólásokat szinonimájuknál találjuk megPl.:szerencsés, a310”Almát szed a száraz fáról is”, a333 „Álommal nyerte”, gy58 „Hetedik gyereke az anyjának”. A több szóval kifejezhető szólásokat, közmondásokat fogalmi csoportokhoz írták le. Pl.: a takarékosság g92. „Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli”.
Magyar szinonima szótár Jelzete: Kézikönyvtár 809 N 19
A magyar szavak rokon értelmű kifejezéseit tartalmazza betűrendben szótárszerűen. A szótár használatával elkerülhetjük a szóismétléseket. Pl.: a „szép” szó szinonimái : gyönyörű, kecses, csinos , díszes, festői. A kötet második felében szómutató található, a címszóként fel nem vett, de a szócikkben előforduló szavakból.
Pl. : dombság l. dombvidék = a dombság szinonimái az dombvidék címszónál találhatóak.